Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepek és népszokások, Magyarország

2013.12.25

 Ünnepek és népszokások, Magyarország:

 
 
Forrás:
 
Jeles napok:
 
Szent Iván éjszakája
június 24
A téli napfordulón a karácsonyt, a nyári napfordulón pedig Szent Iván éjszakáját ünnepeljük. A naptárreform miatt ugyan az állítás nem állja meg a helyét, de hagyományos olvasatban június 24-én van fent a Nap a leghosszabb ideig az égen
 
Péter-Pál napja
június 29.
Az aratás kezdetéhez kevés néphiedelem tartozik, az ünnepi kalendárium inkább az aratás befejezését tartotta számon
 
Szüret
Magyarországon a szüret hagyományosan szeptember vége és október közepe között kezdődött. Az ünneplés és a munkavégzés szorosan összefonódott. Ez a típusú jeles nap ma már kihalófélben van, hiszen az ünnepek alapvetően elváltak a dolgos hétköznapoktól
 
Márton-nap
Márton napja zárta le az áprilisban, Szent György napján induló gazdasági munkákat, ilyenkor kóstolták meg az újbort és vágták le először a tömött libákat
november 11
 
 
Naptári évhez fűződő népszokások
 
1.1. Téli asszonyi ünnepek
1.2. Luca napja (december 13)
1.3. Karácsony
1.4. A regölés (december 26)
1.5. Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók)
1.6. Névnapi köszöntés (december 26-27)
1.7. Aprószentek napja (december 28)
1.8. Újév napja (január 1)
1.9. Vízkereszt (január 6)
1.10. Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda)
1.11. Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12)
 
2.1. Virágvasárnap
2.2. Húsvét
2.3. Komatálküldés
2.4. György-nap (április 24)
2.5. Május elseje
2.6. Pünkösd
 
3.1. A Szentiváni tűzgyújtás (június 24 előestéje)
 
A gazdasági élet ünnepei
 
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.
Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
 
Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".
Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.

Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet.
Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.